Nagyon örülök a miniszterelnök kijelentésének, de messzemenő következtetést nem vonok le belőle – nyilatkozta Molnár-Gazsó János, a Vitézi Rend elnöke és főkapitánya a Népszavának. Orbán Viktor korábban olyan kollaboráns politikusnak nevezte Horthy Miklóst, aki nem méltó rá, hogy az utókor szobrot emeljen a tiszteletére. A minap viszont ugyanő a nemzet megmentőjeként, „kivételes államférfiúként” méltatta a hajdani kormányzót. Ezt a „tényt” szerinte nem vonhatja kétségbe Magyarország „II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem”. Orbán utóbb közölte, hogy szó sincs félreértésről, minden szavát fenntartja – írja a Népszava

A miniszterelnök érzi, hogy növekszik a társadalmi igény Horthy „történelmi érdemeinek elismerése” iránt. Molnár-Gazsó János legalábbis ezzel magyarázza, hogy Orbán Viktor megváltoztatta véleményét. A Vitézi Rend bronzból készült lovas szoborral szeretne adózni a kormányzó emlékének. A főkapitány 2012 tavaszán még biztosra vette, hogy Tarlós István főpolgármester egyetért a kezdeményezéssel, és októberben már állni fog a szobor a budai Várban. A költségeket akkori áron 25-30 millió forintra becsülték. A pénz nagy része összegyűlt, az egyik adománygyűjtő bálon fideszes politikusok – Kovács Péter XVI. kerületi polgármester és Szatmáry Kristóf államtitkár – vállalták a fővédnökséget.

Bár a terv mindeddig nem valósult meg, a főkapitány hangsúlyozta: a Vitézi Rend továbbra is ragaszkodik a szobor felállításához. Az időpontot illetően viszont nem szeretne jóslásokba bocsátkozni. Orbán Viktor kijelentéséből szerinte nem következik egyértelműen, hogy a miniszterelnök a Horthy-szobrot is támogatja. Molnár-Gazsó János karitatív és egyéb ügyekben évente többször találkozik a főpolgármesterrel. Tarlós István is úgy gondolja, nem időszerű, hogy szobra legyen Horthynak. Ehhez ugyanis elsöprő erejű társadalmi akaratra van szükség. Jelenleg ez nincs meg, de évek, évtizedek múlva nem kétséges, hogy meglesz – állította Molnár-Gazsó. Ha nem a budai Várban, akkor a főváros más frekventált pontján szeretnék felállítani a szobrot, ha pedig nem Budapesten, akkor egy vidéki városban. A fontos az, hogy ne magán-, hanem közterület legyen – mondta a főkapitány.

Tegyük hozzá: amikor a miniszterelnök Horthy Miklóst méltatta, pontosan tudta, hogy következő programjaként Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével találkozik a Parlamentben. Pár teremmel odébb a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésezett Lázár János miniszter részvételével. Orbán kegyeletsértésnek is beillő megnyilvánulása ellen nemcsak zsidó szervezetek, hanem baloldali pártok is tiltakoztak. Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben azt magyarázta, hogy a kormánynak nem kell történeti kérdésekkel foglalkoznia.

Valóban, erre ott vannak a történészek. Például Romsics Ignác, aki egyik előadásában hangsúlyozta: Horthy külső kényszer nélkül vitte bele Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba. A hadba lépést aligha lehetett elkerülni, de féléves-egyéves haladék is sokat jelenthetett volna. A német megszálláskor a kormányzó a helyén maradt, 1944 őszén – a megkésett és rosszul előkészített kiugrási kísérlet után – nem egyszerűen lemondott, hanem átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek.

Horthy Miklós kormányzó és a nevével jelzett rendszer súlyosan felelős a magyarországi zsidóság pusztulásáért - ezt Szita Szabolcs jelentette ki. De hosszan idézhetnénk más történészeket is: Karsai Lászlót, Molnár Juditot, Ungváry Krisztiánt. Vagy akár Szakály Sándort, a fideszes kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját. Tőle a Népszabadság pár éve megkérdezte, kiváló államférfinak tartja-e Horthy Miklóst. Szakály válasza: „Nem. Politikusnak tartom. A magyar történelemben egyébként sajnálatosan kevés a kiemelkedő államférfi. A Horthy-korszakból Bethlen István miniszterelnököt tekintem annak.”

Forrás: Népszava

Szerző: Czene Gábor

Kövessen minket a Facebookon és nem marad le semmiről: