Áder János az Igazságügyi Palotában megrendezett ünnepségen azt kívánta a jelen kor ügyészeinek, a neves elődök példájából merítsenek erőt ahhoz, hogy "az állam törvényszerűen, gyorsan és pontosan szolgáltassa az igazságot".
Áder János felidézte: a kiegyezés nem egyetlen mozzanat, hanem döntések sorozata volt, megannyi fontos lépés egy folyamatban, amelynek a végén megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország önmaga lehessen.
Emlékeztetett: 1867 során csak a munka egy részét sikerült elvégezni, a java még hátra volt, rendezni kellett a magyar társadalom mindennapjait. Úgy vélte: a reformkor megújulási szándéka, az áprilisi törvények tervrajza, a kiegyezésnek pedig a valóságos, kézzel fogható építménye a modern polgári Magyarország volt - mondta.
Deák Ferencet méltatva rámutatott: a vádhatósági feladatokhoz már 1848 nyarán országos közvádlókat rendelt. Hozzátette: Deák a kiegyezést csak a már korábban megszerzett jogok visszaállítása alapján tudta elképzelni, 1867-et követően pedig az igazságszolgáltatás célszerűbb átalakítását és kódexeinek megalkotását sürgette. Az értékeken nyugvó állami működés szószólója volt, a szabadságjogok kiterjesztésén, a törvény előtti egyenlőség megvalósításán munkálkodott - emlékeztetett Áder János, aki szerint az idő Deák politikáját igazolta.
Kiemelte azt is, hogy a közjogi kiegyenlítéssel rengeteg törvényt kellett megalkotni, ezt az időszakot a kodifikáció és az intézményi működés kialakítása aranykorának nevezte a magyar jogtörténetben. Úgy vélte: nem kisebb feladat várt a jogászokra, mint az állam újraalapítása.
A közös munka közreműködői közül kiemelte Horvát Boldizsárt, a kiegyezés utáni első igazságügy-minisztert, Csemegi Károly jogtudóst, aki európai megoldásokat követve időtálló műveket alkotott, Kozma Sándort, Magyarország első, korona-ügyészi feladatokat is teljesítő főügyészét. Megemlékezett Székely Ferencről, aki bíróként, ügyészként, majd miniszterként is folytatta Deák örökségét, és elérte, hogy a börtönöket és az igazságügy intézményeit korszerűsítsék, feladataikhoz és céljaikhoz méltóvá tegyék.
Áder János úgy vélte: a százötven évvel ezelőtti kiegyezés jelentősége nemcsak abban állt, hogy rendeződött Magyarország viszonya a Habsburg Birodalommal. Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett, az erősebb jogalap modern jogállamiságot, a modern jogállam pedig nagyobb közbizalmat - mondta.
Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
MTI