A migráció, valamint a közép- és kelet-európai nemzetek identitásának témáját is érinti az a Budapesten hétfőn kezdődött angol nyelvű konferencia, amelyet a CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontja és a Friedrich-Ebert-Stiftung szervezett.
A rendezvény megnyitóján Balázs Péter korábbi külügyminiszter, a kutatóközpont igazgatója azt mondta, az identitással kapcsolatos kérdések szorosan összefüggenek a migrációval.
Hangsúlyozta: a bevándorlók a jelenlegi helyzetben nem szomszédos országokból, hanem más kontinensekről érkeznek, és így eltérő kultúrákat, vallásokat képviselnek, más nyelveket beszélnek, "nem olyanok, mint mi".
A közös identitás kiindulópontja lehet annak, hogy szolidaritás alakuljon ki mások iránt - mondta Balázs Péter.
Szerinte kormányzati szemszögből alapvetően három fázisra bontható a migráció: az emberek megmentésére, azonosítására és integrálására. Mindegyik egészen eltérő megközelítést igényel - jegyezte meg.
Ami az elsőt illeti, a menekültek kimentéséhez - például a tengerből - a szolidaritás legmagasabb szintjére van szükség. Ebben a stádiumban az identitást a legtágabban kell értelmezni: az nem lehet nemzeti vagy vallási, hanem globálisnak kell lennie. A bevándorlók háborúk elől menekülnek, élelemre, menedékre és orvosi ellátásra szorulnak - nyomatékosította, kiemelve: a kormányzatoknak segíteniük és bátorítaniuk kell a civil szervezeteket.
Az érkezők azonosítása az első lépése annak, hogy menekültstátuszt kapjanak. Itt egy "schengeni kiterjedésű szolidaritásról" van szó - mondta.
Ami a harmadik lépcsőt illeti: a kormányzatok szolidaritásának a saját lakosságra kell összpontosítania, felmérve az integrációs kapacitásokat. Ebben a fázisban a migránsoknak is szolidaritást kell tanúsítaniuk a befogadó országok felé, például az értékekhez alkalmazkodással, a nyelv megtanulásával - vélekedett a korábbi külügyminiszter.
Timo Rinke, a Friedrich-Ebert-Stiftung Menekülés, migráció, integráció Európában című projektjének vezetője azt mondta: abban hisznek, hogy a migrációs válság megoldása csak akkor lehetséges, ha egyetértés születik európai megoldásokról.
Az esemény meghívójában úgy fogalmaztak, a menekültek érkezése Európa-szerte erős negatív reakciókat váltott ki, és ezeket néhány politikus félelemkeltésre használta. Egyre népszerűbb a "mi" és az "ők" szembeállítására épülő retorika - fűzték hozzá. A folyamatok egyik következményeként a hangsúly a politikai közösségre került, amelynek fogalmát újraalkották, főként etnikai és/vagy vallási törésvonalak mentén.
A konferencia célja annak vizsgálata, miként gondolják magukat újra a közösségek azokban az országokban, amelyek menekülteket fogadnak vagy a migrációs útvonalon helyezkednek el - írták.
MTI
Fotó: MTI - Balogh Zoltán
