Aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportja (GRECO) szerdán közzétett éves jelentésében a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságával és a korrupció megelőzésével kapcsolatban amiatt, hogy a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek vonatkozásában tett ajánlások végrehajtása lelassult.

A korrupcióellenes szakértői csoport a 2016-os évre vonatkozó jelentésében felszólította a páneurópai szervezet tagországainak kormányait, parlamentjeit és igazságügyi szerveit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a korrupció elleni hatékonyabb megelőző mechanizmusok megteremtésének érdekében.

A GRECO véleménye szerint a politikai finanszírozás átláthatósága mindenütt jelentős hiányosságokat mutat, amelyek elsősorban a pártok számláihoz való nyilvános hozzáféréshez, az ilyen számlákat felügyelő testületek függetlenségéhez kapcsolódnak. A hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozó jogszabályokat több esetben bevezették ugyan, de számos ország még nem tett eleget a szakértői csoport legtöbb ajánlásának.

A jelentés kiemelte, hogy több tagországban bevezették a parlamenti képviselők etikai kódexét, noha annak ellenőrzésére és érvényesítésére vonatkozó eszközöket még sok esetben megfelelően ki kell dolgozni.

A jelentős készítői aggodalmukat fejezték ki a bírói kar függetlenségével és a bírák politikai életben való részvételével kapcsolatban is, és azt hangsúlyozták, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók számára minden tagországban etikai kódexet kell bevezetni.

A jelentés rámutat arra, hogy az országok a korrupció elleni küzdelem során alábecsülik a megelőző eszközök hatékonyságát. A szerzők megjegyezték, hogy – ahol működnek – a megelőzésre vonatkozó intézkedések a legtöbb esetben előnyösek, biztosítják a pártatlanságot, és fokozzák a bizalmat az állam alapvető funkcióit ellátó politikai és egyéb olyan intézményekben, mint az igazságszolgáltatás, a rendőrség vagy az adóügyi hivatalok.

Kiemelték: noha a tagállamok betartják a korrupció bűncselekménnyé nyilvánításával kapcsolatos fontosabb ajánlásokat, további szigorításra van szükség, különösen az olyan bűncselekmények vonatkozásában, mint a befolyással való üzérkedés és a magánszektorban tapasztalt megvesztegetés. A szakértők szerint különös gondot kell fordítani az összeférhetetlenség és a lobbizás bejelentésére szolgáló rendszerek javítására is.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára kijelentette: a korrupció az elégedetlenség és a politikába és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom elvesztésének fő forrása. Ezért rendkívül fontos, hogy a tanács mind a 49 tagállama megfelelő jogalkotással és erőforrásokkal rendelkezzen a korrupció visszaszorítását illetően.

Nemcsak a korrupciós bűncselekmények kivizsgálására és büntetésére kell összpontosítani, hanem többet kell tenni megakadályozásuk érdekében is. Bárhol forduljon is elő, nincs tolerancia a korrupciót illetően – hangsúlyozta a főtitkár.

MTI