Óriási lendületet vett 2017-ben a béremelkedés Magyarországon, a versenyszektor vállalkozásai az év első négy hónapjában bő 10 százalékkal többet fizettek a dolgozóknak, mint tavaly ugyanekkor.

A munkaerőhiány és a jelentős minimálbér-emelések miatt 2017-ben eddig nem látott lendületet vett a bérek növekedése a versenyszektorban. A január-áprilisi időszakban 10,6 százalékkal jártak magasabban a bruttó fizetések, mint tavaly ugyanekkor – írja a Portfolio.

A jutalom nélküli rendszeres bruttó keresetek Tolna megyében emelkedtek a legnagyobb ütemben, 15,1 százalékkal, de Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Zala megyében is elérte a 14 százalékot a bruttó alapbérek emelkedése.

A leglassabb ütemben Budapesten nőttek a rendszeres bruttó fizetések, itt 9,6 százalékos volt a növekedés. Mindez azonban érthető, hiszen itt a bérszínvonal alapból magasabb, így egy átlagnál kisebb emelési ütem is összegszerűen nagy bérnövekedést jelent. Szintén ezzel magyarázható, hogy a fejlettebb nyugat-magyarországi megyék bérnövekedése hátrébb szerep a rangsorban.

A megyék közül Békés megye lóg ki a béremelkedés szempontjából, itt az átlagnál lassabban, 10,4 százalékkal nőttek bruttó rendszeres keresetek a január-áprilisi időszakban, és ez összegszerűen is csupán 20 forintos fizetésemelést jelent, ami összeg szerint a legkisebb béremelkedés a megyék között. A rendszeres bruttó fizetések összegszerűen Tolnában és Heves megyékben bővültek a legnagyobbat, 33-33 ezer forinttal.

A jutalmakkal, bónuszokkal együtt vett bruttó fizetések már nem a fővárosban, hanem Hajdú-Bihar megyében nőttek a leglassabban, 8,8 százalékkal. Az, hogy a bruttó bérek lassabban nőttek, mint a rendszeres bruttó bérek, azt jelenti, hogy sok helyen a korábbi plusz juttatásokat alapbéresítették.

A legnagyobb összeggel Heves megyében nőttek a bruttó fizetések a versenyszektorban, itt 37 ezer forint az éves növekmény a január-áprilisi időszakban, de Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyékben, illetve Budapesten is meghaladta a 30 ezer forintot a bérnövekedés. Ehhez képest Hajdú-Bihar, illetve Békés megyékben csak 20 ezer forinttal nőttek a bruttó fizetések.

Összességében még mindig Budapesten messze a legmagasabb a bérszínvonal, január-áprilisban 382 ezer forintra rúgott a bruttó átlagkereset a versenyszférában, de ha nem az idei átlagot, hanem csak az utolsó, áprilisi adatot nézzük, már 410 ezer forint felett jár a bruttó bér, ami bő 270 ezres nettó bérnek felel meg.

Ugyanakkor az, hogy vidéken gyorsabb ütemben nőttek a fizetések, azt jelenti, hogy elindultak a felzárkózás útján a budapesti bérekhez, vagyis csökken a jövedelemkülönbség. Persze a vidék lemaradása is nagy, így még bőven van hova felzárkózni.

Forrás: Portfolio

Kövessen minket a Facebookon és nem marad le semmiről: