Már a 2014-ben elfogadott devizahiteles „adósmentő” törvénycsomag előtt is az adósokéval szemben a bankok érdekében lépett fel Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a tárcavezető nevével fémjelzett iroda nemcsak az osztrák Erste Bank, hanem az olasz Unicredit Bank és a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank képviseletét is ellátja devizahiteles-perekben, utóbbit egy ügyben már 2011 óta. Éppen ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy pontosan milyen érdekek alapján készültek Trócsányi László irányítása alatt a három évvel ezelőtt hatályba lépett devizahiteles jogszabályok. Ugyanis miközben a miniszter az állampolgárok képviseletére esküdött fel, az ügyvédi irodája sikerében is érdekelt.

Mindezek fényében különösen érdekes, hogy lesújtó a szóban forgó devizahiteles-törvények szakmai megítélése. A hitelszerződések ügyében jártas ügyvédek számtalanszor kifejtették, hogy miért aránytalanul hátrányosak és aggályosak az adósok számára a jogszabályok. Nemrég egy, az adósoktól és a bankoktól is független szereplő, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is rámutatott, hogy problémásak a törvények. Makai Lajos, aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke, azt mondta, a devizahiteles-törvények, melyek alapján el kell bírálni a hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.

A főbíró szavai tehát arra utaltak, hogy a Trócsányi László keze alatt készült jogszabályok inkább a pénzintézeteknek kedveznek. Ez azért is érdekes, mert a Fidesz–KDNP-kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették az adósokat. Bár az igazságügy-miniszter beiktatása óta jó néhány alkalommal igyekezett bizonygatni, hogy nincs köze az ügyvédi irodájához, mert szünetelteti praxisát, miniszteri főtanácsadója, Bogdán Tibor aktív tagja és gyakorló jogásza a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának, miközben a kormányülésekre is bejáratos.

Figyelemre méltó, hogy Trócsányi László nem először kerül hasonlóan ellentmondásos helyzetbe. Nemrég a Magyar Nemzet derítette ki, hogy több kártérítési perben is a tárcavezető nevét viselő és résztulajdonában álló ügyvédi iroda képviselte a négyes metró alagútépítő kivitelezőjét a fővárosi BKV Zrt.-vel szemben, méghozzá állami kártérítésért. A francia–német–osztrák és magyar cégek alkotta Bamco konzorcium jogi képviseletét legalább öt választott bírósági eljárásban látta el Trócsányi ügyvédi irodája. Nem mellékes, hogy a nyilvánosság kizárásával zajló ügyek többségében 2014 második felében, illetve 2015-ben nyújtotta be kereseteit az alagútépítő konzorcium, vagyis Trócsányi László 2014. június 10-i miniszteri beiktatása után. Ez pedig azért nem elhanyagolható körülmény, mert Trócsányi miniszteri posztra lépve az állam és az állampolgárok (köztük a devizahitelesek) képviseletére vállalkozott, miközben az irodája állami kártérítésért kezdett pereskedni, ami éppen az adófizető állampolgároknak okozhat hátrányt.

Különösen pikáns, hogy a miniszter a négyes metró kapcsán találkozott a Csalás Elleni Európai Hivatal főigazgatójával. Tárcája – a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen – hangsúlyozta, hogy a Csalás Elleni Európai Hivatal munkájának hatékonyságát támasztja alá a négyes metróról készült jelentés is, amely „minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét”. Utóbbi jelentés a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyfele, a Bamco konzorcium felelősségét is megállapította.

Mindezek ellenére, Trócsányi László miniszteri széke megingathatatlan. A kormány bizalma töretlen, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég azzal vette védelmébe Trócsányit, hogy „örüljön az ország, hogy ilyen kiváló minisztere lehet”. Ráadásul a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda számtalan állami megbízást is kapott az elmúlt években, így Lázár szavai azért is meglepők, mert 2003-ban a Medgyessy Péter vezette szocialista kormány kancelláriaminisztere, Kiss Elemér szintén az ügyvédi irodájának az állami megbízásai miatt mondott le posztjáról. Ráadásul akkor a Fidesz – köztük a jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter – élesen bírálta a minisztert a megrendelések miatt. Az ügyet Szijjártó Péter robbantotta ki, aki akkor azt mondta, etikátlanok voltak Kiss Elemér irodájának állami megbízásai, és szerinte ez azt bizonyította, kapcsolatok révén lehet állami pénzekhez jutni. Szijjártó Pétert büszkeséggel töltötte el, hogy az akkori kormányfő első emberét „lemondatta”, minisztertársa esetében azonban hallgat a külügyi tárca vezetője.

Kiss Elemér egyébként nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, korábbi döntésével mára a Fidesz szorult sarokba. Ha ugyanis az ő esetében kifogásolható volt, hogy az ügyvédi irodája állami megbízást kapott, érthetetlen, hogy a Fidesz-kormányzat igazságügy-minisztere esetében ez miért nem számít.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: MTI - Kovács Attila